kohéziós politika

Példátlan döntést hoztunk, így nem bukik még több pénzt Magyarország

Ha nem hozzuk meg az Európai Unió történetében példátlan döntést a pénzügyi veszteség korlátozására, akkor például Magyarország a maximális 24%-nál jóval több uniós felzárkóztatási és agrárforrást is elveszíthetne a 2020 utáni költségvetésben a mostani ciklushoz képest - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Lemaitre. Az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) múlt héten Budapesten járt főigazgatója emlékeztetett: hazánk a mostani ciklusban minden tagállamnál és így a gazdasági fejlettsége által indokoltnál magasabb GDP-arányos támogatást kap, és ezért jár kifejezetten jól az új korlátozó szabállyal. A főigazgató cáfolta, hogy a Bizottság az új költségvetési javaslattal meg akarná bünteti Magyarországot a menekültválságbeli hozzáállása miatt, miközben elismerte, hogy több mostani uniós programban olyan súlyosnak látja a problémákat, hogy egyelőre nem fizethetik ki Brüsszelből a támogatásokat és a viták mielőbbi rendezése érdekében figyelmeztető leveleket is kiküldtek a magyar hatóságok számára.

Az elmaradt régiókra koncentrálunk a 2020 utáni felzárkóztatási pénzosztásnál

374 milliárd euró értékű, az európai beruházások fő forrása, és célja a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése Európában: ez a Bizottság által május 29-én bejelentett, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új kohéziós politika. Alapjául az a május 2-án előterjesztett európai bizottsági javaslat szolgál, mely a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan gyakorlatias, modern és hosszú távú költségvetés elfogadását szorgalmazza a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára.

Merkel bemondta! Valóra válhat a magyar kormány rémálma

Ráerősített a tegnap kiszivárgott német álláspontra mai Bundestag-felszólalásában Angela Merkel német kancellár, mivel kijelentette, hogy szolidáris menekültügyi rendszert kell kiépíteni az EU-ban, és a 2020 utáni strukturális alapokból származó pénz elosztásánál figyelembe kell venni a menekültek befogadását. Ez tehát tényleg afelé mutat, hogy az EU kohéziós politikájának irányultsága jelentősen megváltozna és azon országok régiói kapnák a több EU-pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be. Nagy kérdés persze, hogy a kelet-közép-európai országok ellenkezése mellett egy ilyen terv átmegy-e majd Brüsszelen is, de a témát tegnap már részletesen körbejártuk, a menekültelosztási rendszer fejleményeire is kitérve:

Nagy döntések készülnek Brüsszelben, most még bárki beleszólhat

"Ideje döntéseket hozni: a Bizottság konkrét választási lehetőségeket jelöl meg az uniós költségvetés jövőjére vonatkozóan" - hangsúlyozza a Portfolio magyar és angol oldalán egyszerre megjelenő vélemény cikkében Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa, amelyben érzékelteti a most pénteki informális EU-csúcs tétjét és utal a múlt héten közzétett bizottsági költségvetési forgatókönyvekre. Az alábbiakban Corina Crețu írását közöljük.

Hálás nekünk az uniós biztos, hogy több pénzt akarunk befizetni az EU-kasszába

A visegrádi négyek és négy térségi ország hajlandó a bruttó nemzeti jövedelme eddigi 1%-áról legalább 1,1%-ra, de akár 1,2%-ra is emelni a tagállami befizetési kötelezettségét a 2020 utáni uniós költségvetésbe - ezt jelezte a mai budapesti tanácskozást követő sajtótájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A magyar V4-elnökség nevében tett felajánlásért háláját fejezte ki Günter Öttinger, a büdzsé összeállításáért felelős uniós biztos, aki egyébként nagy kihívások előtt áll a Brexitből eredő költségvetési lyuk és a szaporodó uniós feladatok miatt. Szavai alapján úgy tűnik: nem kell különösebben aggódnia a régiós országoknak amiatt, hogy kemény jogállamisági feltételekhez kötnék az EU-pénzek kifizetését 2020 után és mindketten megállapították, hogy áthidalhatatlan akadályok nincsenek a V4+4 és az Európai Bizottság elképzelései között.

Csepreghy: csak 3% feletti növekedéssel tartható fenn a mostani gazdaságpolitika

Bár az elmúlt években már jelentősen csökkent az EU-pénzek aránya az állami beruházásokban 60% körülre, de az lenne az ideális, ha ez tovább csökkenne 50% alá - mondta el Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese az Origónak adott interjúban azt is hangsúlyozta: "Csak akkor tudja a kormány tovább folytatni a mostani gazdaságpolitikáját, és bővíteni a különféle társadalmi csoportoknak jutatott összegeket, ha a gazdaság 3 százalék feletti növekedést tud produkálni hosszú éveken keresztül."

Uniós manna 2020 után: Magyarország fellélegezhet?

A 2020 utáni kohéziós politikára szánt költségvetési források megnyirbálásának az EU egysége látná kárát - figyelmeztet az Európai Bizottság regionális főigazgatósága által készített háttéranyag, ami a status quo fenntartása mellett tör lándzsát. A Brüsszel által mérlegelt három forgatókönyv egyike sem diszkvalifikálná Magyarországot, de a politikában potenciálisan bekövetkező reformok már hatással lehetnek a pénzes boríték tartalmára. A jogállami elvek kohéziós politikába történő becsatolását a forrásokhoz való hozzáférés előzetes feltételeként több tagállam is támogatta a szerdai tanácsi vitában - számol be a BruxInfo.

A korrupció is csökkenne, ha egyszerűbbek lennének az uniós szabályok

A túlbonyolított pénzfelhasználási szabályok drasztikus leegyszerűsítését javasolja az Európai Bizottságnak a 2020-at követő kohéziós politikában a testület által felkért szakértőkből álló csoport - derült ki a napokban megjelent jelentésből. A következő ciklusban az Unió már csak a stratégiai beruházási prioritásokat és a kiadásokra vonatkozó elveket szabályozná. A szabályok egyszerűsítésével hatékonyabban lehetne fellépni a csalás és korrupció ellen.

Az agrárkassza levágására készül Brüsszel - Mi lesz így Magyarországgal?

Alaptalannak tűnik a magyar kormány azon korábbi "riogatása", hogy 2020 után már nem, vagy csak alig lesznek uniós támogatások, de attól igenis tartani lehet, hogy a felzárkóztatási és agrártámogatásaink akár radikálisan is csökkenni fognak. Az Európai Bizottság minap közzétett, az EU költségvetési kilátásairól szóló vitairatának öt forgatókönyve közül ugyanis háromban elég világosan benne van ennek a két kasszának a nominális csökkentése, egy további forgatókönyvnél pedig legjobb esetben is csak az összegek szinten tartása esélyes. Egy minapi brüsszeli beszéd alapján a Magyarországnak kulcsfontosságú két kassza mérete akár 18-20%-kal is csökkenhet, ami a mostani uniós ciklushoz képest 6-7 milliárd euró forráscsökkenést okozna 2020 után. Ezt el tudná fedni a kormány a hazai pályázók és gazdák felé, ha megnövelné a magyar költségvetési hozzájárulásokat, és/vagy belépne az ország az eurózónába. Utóbbi tehát erős anyagi ösztönző lenne és ez lenne az egyik formája annak a visszautasíthatatlannak mondott brüsszeli ajánlatnak, amiről korábban mi is írtunk.

Megszólalt az EU fő pénzosztója: két út áll most Európa előtt

A Brexit és a szaporodó uniós feladatok miatt évente mintegy 20 milliárd eurós deficit keletkezne 2020 után az Európai Unió költségvetésében, aminek befoltozására kézenfekvő lenne drasztikusan vágni a kiadásokat, de ez nem az üdvözítő út - fejtette ki meglátását a Hetedik Kohéziós Fórumon tartott beszédében Günter Öttinger. Az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa szerint két út előtt áll most Európa és ahhoz, hogy 2021 körül ne legyen kapkodás és pénzhiány az EU-ban, a gyorsabb utat kellene választani. A fórum első napján elhangzott további fontos üzenetekről külön cikket írtunk:

Kiszivárgott a brüsszeli anyag, ami álmatlan éjszakákat okozhat Orbánéknak

A most szerdai uniós biztosi ülésen többen is támogatták azt, hogy az EU jövőbeli költségvetési irányairól szóló vitaanyag tegye megfontolásra érdemesnek azt, hogy a jogállamisági kritériumokhoz kössék a kohéziós támogatások kifizethetőségét - tudta meg a Bruxinfo. Az anyag végső szövegéről a jövő hétfő-keddi nagy brüsszeli kohéziós konferencia után szerdán szavaznak, de ha bele is kerül a végső változatba ez az árukapcsolás (amit májusban a németek már felvetettek, de az Európai Bizottság elnöke ellenez), akkor is csak elvi síkon, opcióként és csak nagyon röviden fog belekerülni. Ettől ez még rendkívül fontos jelzés lehet Magyarországnak, amely egyébként is több kritikát kapott az utóbbi napokban is, részben a jogállamisági viták miatt:

Új feltételekhez kötnék a németek az uniós támogatásokat

A német kormány szerint meg kellene fontolni, hogy a kohéziós alapok megőrzését 2020 után a jogállamiság alapelveinek betartásához kössék. Először fordul elő, hogy ez a szóban már emlegetett politikai összefüggés írásban is megjelenik, ráadásul éppen az uniós büdzsé legnagyobb befizetőjétől - írja a Bruxinfo.

Fél évvel tovább izgulhat Magyarország, hogy mennyi EU-s pénzt kaphat 2020 után

Bár a jogszabályok szerint idén év végéig be kellene mutatnia az Európai Bizottságnak a 2020 utáni újabb uniós költségvetés átfogó tervét, de a Brexit-tárgyalások bonyolultságára tekintettel azt fogja javasolni a költségvetési biztos, hogy ezt a határidőt fél évvel 2018 nyarára elhalasszák - hangzott el a bejelentés egy pénteki brüsszeli konferencián a Bruxinfo beszámolója szerint. Günter Öttinger egyúttal azt is jelezte, hogy bár küzdeni fog a kohéziós politikára fordított kiadások megkurtítása ellen, de ezt nem tudja teljességgel kizárni , mivel a németek és az osztrákok ennek megvágását szeretnék.

Idén nyárig kell megfelelnünk Brüsszelnek

A 2014-2020-as időszakra szóló kohéziós politika reformjának egyik legfontosabb eleme azoknak az előfeltételeknek a bevezetése volt, amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy forrásokban részesülhessenek az európai strukturális és beruházási alapokból - tudhatjuk meg az Európai Bizottság sajtóközleményéből. A tagállamok jelenleg az előfeltételek 86%-át teljesítik.

Rajtunk is múlik, hogy bukjuk-e az EU-pénzeket 2020 után

Magyarországon is múlik, hogy 2020 után megmaradnak-e az EU-források és ennek érdekében be kell bizonyítanunk, hogy a legjobb projekteket választjuk ki, amelyek valós gazdasági hatást produkálnak - többek között ezeket hangsúlyozta a Portfolio Uniós Források konferenciájára eljuttatott videó üzenetében Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért és EU-támogatásokért felelős uniós biztosa szerint nehéz tárgyalások kezdődnek idén, amelyek mentén kialakulnak majd a 2020 utáni uniós költségvetés keretei.

Orbán: legázolnak bennünket, így csekély vigasz az EU-támogatás

Magyarország EU-tagsága megingathatatlan, de a tagság nyomán kapott uniós támogatások csak részben ellensúlyozzák, hogy "a többi EU-ország hatalmas tőkéje legázol bennünket" - fejtette ki álláspontját a minap Münchenben járt Orbán Viktor kormányfő a mai Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban.

Ezért is siet a kormány kifizetni az összes EU-támogatást?

A 2014-2020 ciklusbeli fejlesztési programok "meggyőző és hiteles startja, a sikeres végrehajtással együtt a leghatásosabb érvünk lehet egy erős kohéziós politika 2020 utáni fenntartása mellett" - szögezte le a visegrádi négyek és további négy térségi uniós ország fejlesztéspolitikai vezetői előtt Prágában mondott beszédében Corina Cretu.

Áttörés Prágában, aminek Magyarország is örülhet

Sikerült ma Prágában a visegrádi négyeknek és négy másik térségi uniós tagállamnak egységes álláspontot kialakítania a 2020 utáni uniós kohéziós politikáról, sőt ezt az álláspontot a jelek szerint az Európai Bizottság is felkarolja - tudta meg a Portfolio.

Megüzente Brüsszel, mi kell a tartós magyar sikerhez

Nem titok, hogy a 15 magyarországi Operatív Programból közel tízben tartunk vissza kifizetéseket, ami a programok számát tekintve jelentős, de az érintett összeg nem olyan nagy, hogy veszélybe sodorná a jó idei forráslehívási eredményt - többek között ezeket mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Jakub Adamowicz. Az Európai Bizottság regionális politikáért és közlekedésért felelős szóvivője kitérő választ adott arra, hogy le tudja-e hívni Magyarország a 2007-2013-ra járó összes uniós forrást, de hangsúlyozta, hogy mindenki keményen dolgozik a forrásvesztés elkerüléséért. A hullámvölgyekkel terhelt EU-magyar viszony kapcsán a szóvivő néhány fontos tanácsot is megfogalmazott, amelyek betartása szavai szerint a forráslehívást, és a tartós, sikeres gazdasági felzárkózást is segítheti. Az egyik ilyen a közbeszerzési szabályok betartása, a másik pedig annak a szemléletnek az erősítése, hogy az uniós pénzből támogatott projektek minél nagyobb hozzáadott értéket teremtsenek. Ezt a logikát szerinte azért is érdemes komolyan venni, mert a 2020 utáni uniós kohéziós politikának is ez lesz az egyik fontos pillére.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Vadonatúj autóvásárlási támogatás jöhet Magyarországon
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility